Kelátképző anyagok

A jogszabályi meghatározás rövid: kelátképző anyagok azok, „amelyek fémionokkal kémiai komplexeket képeznek” (1333/2008/EK rendelet I. melléklet). A köznyelvben és a szakirodalomban a komplexképző elnevezés is használatos; a magyar jogszabályok mindkét rendeletben a „kelátképző” szót használják.

Az EDTA: a legszigorúbban szabályozott tag

A csoport legismertebb tagja az E 385 (kalcium-dinátrium-EDTA). Nem tartozik az I. csoportba, minden felhasználását külön sor rögzíti a II. mellékletben, felső határértékkel:

• hüvelyesek, gomba és articsóka üvegben vagy dobozban: 250 mg/kg;
• libamáj, libamáj egészben és tömbben (hőkezelt húskészítmény): 250 mg/kg;
• legfeljebb 41 % zsírtartalmú kenhető zsírok: 100 mg/kg;
• emulgeált szószok, mártások: 75 mg/kg;
• konzerv halak, rákfélék és puhatestűek fémdobozban vagy üvegben, valamint fagyasztott rákfélék: 75 mg/kg.

Más élelmiszer-kategóriában a II. melléklet nem engedi, így a legtöbb termékben eleve nem fordulhat elő.

Glükonátok és citrátok

Az E 576 (nátrium-glükonát), az E 577 (kálium-glükonát) és az E 578 (kalcium-glükonát) az I. csoportba tartozik, tehát quantum satis használható ott, ahol az I. csoport adalékanyagai megengedettek.

A citromsav és sói (E 330 (citromsav), E 331 (nátrium-citrátok), E 332 (kálium-citrátok), E 333 (kalcium-citrátok)) közül a citromsavat és a nátrium-citrátokat a nemzetközi Codex Alimentarius osztályozása kelátképzőként is számon tartja, fő funkciójuk azonban a savanyítás, illetve a savasság szabályozása. Az oldalon ezért ebben a csoportban mellékfunkcióként szerepelnek.

Címke

Az 1169/2011/EU rendelet VII. melléklet C. részében a csoport neve „Kelátképző anyag”. Ha ez egy termékben a fő funkció, az összetevőlistán például „kelátképző anyag: kalcium-dinátrium-EDTA” vagy „kelátképző anyag: E 385” áll. Ha a citromsav egy üdítőben elsősorban savanyít, „étkezési sav: citromsav” formában jelenik meg, akkor is, ha mellékesen fémionokat is köt.