Szabályozási háttér

Egy E-szám mögött mindig uniós engedély áll. Az Európai Unióban – így Magyarországon is – adalékanyag csak akkor kerülhet élelmiszerbe, ha szerepel az uniós listán, és csak abban az élelmiszerben, abban a mennyiségben és azokkal a feltételekkel, amelyeket a lista megenged. A szabályok uniós rendeletekben vannak, ezek minden tagállamban közvetlenül alkalmazandók. A magyar jogszabályok főként azt rendezik, ki ellenőriz, és hogyan kell tájékoztatni a vásárlót ott, ahol nincs címke.

Az alaprendelet: 1333/2008/EK

Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet két listát tart fenn:

II. melléklet – az élelmiszerekben használható adalékanyagok, élelmiszer-kategóriák szerint (például „08.3.1 Nem hőkezelt húskészítmények”), mindegyiknél megadva a felső határt vagy a quantum satis elvet.
III. melléklet – azok az adalékanyagok, amelyek magukban az adalékanyagokban, enzimekben, aromákban és tápanyagokban használhatók, például hordozóként.

Minden bejegyzés tartalmazza az anyag nevét és E-számát, az élelmiszereket, amelyekhez hozzáadható, a felhasználás feltételeit, és ha van ilyen, a fogyasztónak való közvetlen értékesítés korlátozását.

A rendelet 6. cikke szerint egy anyag három feltétellel kerülhet a listára: a tudományos bizonyítékok alapján a javasolt mennyiségben nem jelent kockázatot a fogyasztó egészségére; van rá ésszerű technológiai igény, amelyet más gazdasági és technológiai eszközzel nem lehet kielégíteni; és használata nem vezeti félre a fogyasztót. Emellett előnnyel kell járnia: megőrzi a tápértéket, javítja az eltarthatóságot vagy az érzékszervi tulajdonságokat, vagy segíti a gyártást – de nem leplezheti hibás nyersanyag vagy nem higiénikus gyártás nyomait. A színezékekre és az édesítőszerekre további feltételek vonatkoznak: édesítőszer például akkor engedélyezhető, ha cukrot helyettesít csökkentett energiatartalmú, nem kariogén vagy hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerben.

Részletesen: Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályok. Hogy mi számít egyáltalán adalékanyagnak, arról a Mikor adalékanyag egy anyag? oldal szól.

Tisztasági előírások: 231/2012/EU

Az uniós lista csak azt mondja meg, hol és mennyi használható. Hogy pontosan milyen anyag viselheti az adott E-számot, azt a 231/2012/EU rendelet specifikációi rögzítik: eredet, előállítás, tisztaság, szennyezőanyag-határok. Az E 150a (egyszerű égetett cukor) például szénhidrátok ellenőrzött hevítésével készül, és ammóniumvegyületek, szulfitok nem használhatók hozzá – ettől különbözik az E 150c (ammóniás égetett cukor) és az E 150d (szulfitos ammóniás égetett cukor).

Hogyan kerül fel egy új anyag: 1331/2008/EK

Az adalékanyagokra, enzimekre és aromákra közös engedélyezési eljárás vonatkozik. A kérelmet az Európai Bizottsághoz kell benyújtani. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az érvényes kérelem beérkezésétől számított kilenc hónapon belül véleményt ad, majd a Bizottság a véleményt követő kilenc hónapon belül rendelettervezetet terjeszt a tagállami szakértőkből álló állandó bizottság elé. A listát rendelet módosítja; az EFSA nem dönt, csak tudományos véleményt ad.

Újraértékelés: 257/2010/EU

A 2009. január 20. előtt engedélyezett adalékanyagokat az EFSA-nak újra kell értékelnie. A 257/2010/EU rendelet ehhez sorrendet és határidőket szabott: színezékek 2015. december 31-ig, a többi adalékanyag 2018. december 31-ig, édesítőszerek 2020. december 31-ig. A munka csúszik; az EFSA saját tájékoztatása szerint a korábban engedélyezett 315 adalékanyag több mint 70 százalékát értékelte újra. Ennek a programnak a következménye például, hogy az E 171 (titán-dioxid) 2022-ben kikerült az élelmiszerekből. Az eredményekről: Biztonságosak az élelmiszer-adalékanyagok?

Jelölés: 1169/2011/EU

Ami a vásárlót a boltban érinti, azt főként az 1169/2011/EU rendelet szabályozza. Az adalékanyagot az összetevők között funkcionális osztálynevével és saját nevével vagy E-számával kell feltüntetni, például „emulgeálószer: E 471”. Erről, a kötelező figyelmeztető szövegekről és a kivételekről: Adalékanyagok az összetevők listáján. A százalékos összetevő-jelölést a QUID oldal, az aromák külön szabályait az Aromák és adalékanyagok oldal mutatja be.

Magyarországon: Nébih és kormányhivatalok

Az uniós szabályok betartását Magyarországon az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság ellenőrzi: központi szinten a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), helyben a megyei kormányhivatalok, amelyek a Nébih szakmai irányítása alatt dolgoznak. A csomagolás nélkül árult élelmiszerekre (pékáru, csemegepult, vendéglátás) a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet ír elő tájékoztatási kötelezettséget – ennek részletei a csomagolatlan élelmiszerek jelöléséről szóló oldalon olvashatók.

Források

Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályok
Mi számít adalékanyagnak az 1333/2008/EK rendelet szerint, mi nem, mit jelent a quantum satis, az átvitel elve és a csoportos engedély.
Mikor adalékanyag egy anyag?
Ugyanaz az anyag lehet adalékanyag, vitamin, fűszer vagy technológiai segédanyag – a cél dönt. Példák: aszkorbinsav, karotin, paprika, keményítő.
Adalékanyagok az összetevők listáján
Hogyan kell feltüntetni az adalékanyagot a címkén az 1169/2011/EU rendelet szerint: osztálynév és E-szám, kivételek, allergének, kötelező figyelmeztetések.
QUID – a mennyiségi összetevő-jelölés
Mikor kell kiírni egy összetevő százalékos arányát a címkén? Az 1169/2011/EU rendelet 22. cikke és VIII. melléklete példákkal, kivételekkel, számítással.
Aromák és adalékanyagok: mi a különbség?
Miért nincs az aromáknak E-száma, mit jelent a „természetes eperaroma” a 95 %-os szabály szerint, és mi lett a füstaromákkal 2024 után.
Csomagolatlan élelmiszerek jelölése
Mit kell kiírni a pékségben, a csemegepultnál és az étteremben? Az 1169/2011/EU rendelet 44. cikke és a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet szabályai.
Biztonságosak az élelmiszer-adalékanyagok?
Hogyan értékeli az EFSA az adalékanyagokat, mi az ADI és hogyan számolják, és mit hozott az újraértékelés: titán-dioxid, annatto, aszpartám, nitritek.