Ugrás a tartalomra
szám

QUID – a mennyiségi összetevő-jelölés

Mikor kell kiírni egy összetevő százalékos arányát a címkén? Az 1169/2011/EU rendelet 22. cikke és VIII. melléklete példákkal, kivételekkel, számítással.

Frissítve:

Az „eperjoghurt (eper 8 %)” típusú jelölést a szakma QUID-nek hívja (Quantitative Ingredient Declaration). Célja egyszerű: ha a termék neve vagy csomagolása egy összetevőre építi az eladást, a vásárló tudja meg, mennyi van belőle valójában. Az előírás az 1169/2011/EU rendelet 22. cikkében és VIII. mellékletében található; az alkalmazásához az Európai Bizottság 2017-ben részletes közleményt adott ki (2017/C 393/05), az alábbi példák nagy része onnan származik.

Mikor kötelező?

A 22. cikk szerint egy összetevő vagy összetevőcsoport mennyiségét akkor kell feltüntetni, ha

  1. megjelenik az élelmiszer nevében, vagy a fogyasztó rendszerint társítja a névvel;
  2. szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozva van a jelölésen;
  3. alapvetően jellemzi az élelmiszert, és megkülönbözteti azoktól a termékektől, amelyekkel neve vagy megjelenése miatt összetéveszthető lenne.

1. Az összetevő a névben

A Bizottság példái: „sonkás és gombás pizza” (sonka és gomba), „epres joghurt” (eper), „lazac mousse” (lazac), „csokoládés jégkrém” (csokoládé). Ha összetevőcsoport szerepel a névben – „zöldséges táska”, „halrudacska”, „diós kenyér”, „gyümölcsös pite” –, akkor a teljes zöldség-, hal-, dióféle- vagy gyümölcstartalmat kell megadni.

A „rendszerint társított” összetevőre a közlemény a hagyományos ételneveket hozza példának: gulyáslevesnél a marhahús, chili con carne-nál a darált marhahús mennyiségét kell jelölni. Ez nem automatikus: almabornál nem kell feltüntetni a felhasznált alma mennyiségét.

Összetett összetevőnél – például „krémmel töltött keksz” – a krémtöltelék arányát kell jelölni; ha a névben a töltelék egy összetevője is szerepel („tojásos krémmel töltött keksz”), akkor annak arányát is.

2. Kiemelés szóval vagy képpel

Akkor is kell QUID, ha a csomagolás a névtől eltérő helyen hangsúlyoz egy összetevőt, például „vajjal készült”, „csirkével” felirattal, vagy egy tehén képével, amely a tejtartalomra utal. Nem kell viszont, ha a kép „tálalási javaslat”, és ezt egyértelműen jelzik, vagy ha a kép az összes összetevőt mutatja, egyiket sem kiemelve.

3. A terméket jellemző összetevő

Ez a pont szűk körre vonatkozik: olyan termékekre, amelyek összetétele tagállamonként nagyon eltérhet, de azonos néven kerülnek forgalomba. A közlemény két példát nevez meg: a majonézt és a marcipánt.

Mikor nem kell?

A VIII. melléklet felsorolja a kivételeket:

  • Ha a töltőtömeget feltüntették. Sós lében eltett tonhalnál vagy szirupos ananásznál a töltőtömegből kiszámolható a mennyiség.
  • Ha uniós termékszabály már előírja a mennyiség feltüntetését – például a nektárok gyümölcstartalmát vagy a dzsemek gyümölcstartalmát.
  • Ha az összetevőt kis mennyiségben, ízesítésre használják. Példák a közleményből: fokhagymás kenyér, csirke ízesítésű burgonyaszirom.
  • Ha a névben szereplő összetevő mennyisége nem befolyásolja a vásárlói döntést. Ilyen a sóspálcika, a mákos és szezámmagos pálcika vagy a szójaszósz.
  • Változó arányú gyümölcs-, zöldség-, gomba- vagy fűszerkeverékeknél, ahol egyik alkotó sem emelkedik ki jelentősen.
  • Ha a terméken „édesítőszerrel” jelölés áll a név mellett, az édesítőszerre; és a hozzáadott vitaminokra, ásványi anyagokra, ha ezek a tápértékjelölésben szerepelnek.

A QUID az élelmiszerben természetesen jelen lévő, nem összetevőként hozzáadott alkotórészekre sem vonatkozik, például a kávé saját koffeintartalmára.

Hogyan számolják?

A százalékot a recept alapján, a felhasználáskori mennyiségből kell számolni – ugyanúgy, ahogy az összetevők sorrendjét is. A jelölés átlagos mennyiséget fejez ki, amely a receptnek és a helyes gyártási gyakorlatnak felel meg.

Ha a termék sütés vagy szárítás közben vizet veszít, a felhasznált mennyiséget a késztermékhez kell viszonyítani. A közlemény számpéldája egy vajas kekszre:

Összetevő a keverőtálban Tömeg
liszt 100 g
cukor 40 g
vaj 50 g
tojás 10 g
összesen sütés előtt 200 g
késztermék sütés után 170 g

A vaj aránya: 50 / 170 × 100 = 29,4 %.

Ha az eredmény 100 % fölé menne, grammban kell megadni. Szalámiban, ahol 120 g sertéshúsból lesz 100 g késztermék, a jelölés így szólhat: „100 g szalámi előállításához 120 g sertéshús került felhasználásra”.

A mennyiség az összetevő felsorolt formájára vonatkozik: „tej” vagy „tojás” esetén a nyers, teljes összetevőre, „tejpor” vagy „sült csirke” esetén a kezelt formára.

Hol kell szerepelnie?

A százalékot az élelmiszer nevében vagy közvetlenül mellette, vagy az összetevők felsorolásában, az adott összetevőnél kell feltüntetni. Mindkét forma megengedett: „Epres joghurt – eper 8 %”, illetve „összetevők: joghurt, eper (8 %), cukor…”.

Csomagolatlan termékeknél

Uniós szinten a QUID nem kötelező a nem előrecsomagolt élelmiszereken. Magyarországon a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet szerint azonban a vásárlót kérésére tájékoztatni kell mindazokról az adatokról, amelyek az előrecsomagolt termékeken kötelezők – a tápértékjelölés kivételével. A pékségben tehát meg lehet kérdezni, mennyi túró van a túrós táskában. Bővebben: Csomagolatlan élelmiszerek jelölése.

Mi köze az adalékanyagokhoz?

A QUID az összetevőkről szól, nem az adalékanyagokról, de a kettő a címkén egymás mellett jelenik meg. Az adalékanyagok jelölési szabályait az Adalékanyagok az összetevők listáján oldal foglalja össze, a teljes szabályozási keretet a Szabályozási háttér oldal.

Források