Gyakori kérdések az élelmiszer-adalékanyagokról

Tizenhárom kérdés, amelyet a címke olvasása közben a legtöbben feltesznek, rövid, ellenőrizhető válaszokkal és továbbvezető linkekkel.

Frissítve: 2026. augusztus 19.

Mit jelent az E betű és a szám?

Az E-szám egy engedélyezett adalékanyag azonosítója az uniós listán. A NÉBIH tájékoztatója szerint a kódrendszert az Európai Közösség dolgozta ki; a közkeletű magyarázat az E betűt Európára vezeti vissza. A szám egy konkrét anyagot jelöl, minden uniós nyelven ugyanazt: az E 330 Lisszabonban és Debrecenben is citromsav. A százas tartományok nagyjából a funkcióra utalnak (E 1xx színezékek, E 2xx tartósítószerek, E 3xx antioxidánsok stb.), de ez nem szigorú szabály. Részletesebben: Mi az élelmiszer-adalékanyag?

Miért van, ahol név és ahol szám?

Mert mindkettő szabályos. Az 1169/2011/EU rendelet VII. melléklete szerint az adalékanyagot a funkcionális csoport nevével kell jelölni, utána a saját nevével vagy az E-számával. A „tartósítószer: kálium-szorbát” és a „tartósítószer: E 202” ugyanazt jelenti. A választás a gyártóé; a NÉBIH tájékoztatója is kiemeli, hogy az E-szám használata nem kötelező.

Minden E-szám mesterséges vegyszer?

Nem. A NÉBIH is tévhitnek nevezi, hogy minden E-szám mesterséges. Az E 300 (aszkorbinsav) a C-vitamin, az E 162 (céklavörös) céklából, az E 160c (paprikakivonat) fűszerpaprikából, az E 440 (pektinek) gyümölcsből készül, az E 941 (nitrogén) pedig a levegő fő alkotórésze. Az E-szám azt jelzi, hogy az anyagot értékelték és engedélyezték, nem azt, hogy szintetikus.

A természetes eredetű adalék biztonságosabb?

Nem automatikusan. A biztonság az anyagtól és a mennyiségtől függ, nem attól, hogy honnan származik. A természetes és a szintetikus adalékok ugyanazon az értékelésen mennek át, és mindkettőre lehet felső határérték. A határvonal ráadásul elmosódik: az E 330 (citromsav) az uniós előírás szerint citrom- vagy ananászléből, illetve szénhidrátoldatok penészgombás vagy élesztős erjesztésével készül, és mindkét úton ugyanaz a vegyület az eredmény, mint ami a citromban van.

Mit jelent a „hozzáadott tartósítószer nélkül” felirat?

Azt, hogy a gyártó nem adott a termékhez tartósítószert. Két dologra érdemes figyelni:

Az 1169/2011/EU rendelet 7. cikke szerint a felirat nem sugallhatja, hogy a termék különleges, ha minden hasonló termék ilyen. A natúr pasztőrözött vagy UHT-tejbe, illetve a bolti 100%-os narancs- vagy almalébe az uniós lista eleve nem enged tartósítószert, így náluk a felirat semmi különlegeset nem mond.
A termék ettől még tartalmazhat más adalékot (például antioxidánst), és lehetnek benne tartósító hatású összetevők, mint a só, a cukor vagy az ecet. Az is előfordulhat, hogy egy összetevővel (például a töltelékkel) kerül bele kis mennyiségű tartósítószer, amelynek a késztermékben már nincs szerepe: ezt az átviteli elv miatt nem kell feltüntetni.

Lehet-e E-szám a bioételben?

Igen, de csak egy szűk listáról. A 2021/1165/EU végrehajtási rendelet nagyjából hatvan E-számmal jelölt anyagot enged, többnyire szigorúbb feltételekkel. Színezék csak néhány sajtban, édesítőszer egyedül az eritrit, ízfokozó egyáltalán nem lehet. A bio húsárukban a nitrit megengedett, de alacsonyabb határértékkel. Lásd Adalékanyagok a bioélelmiszerekben.

Mennyi adalékanyagot eszünk?

Egyetlen megbízható számot nem lehet mondani, mert ez étrendenként óriási eltérést mutat. Az EFSA anyagonként becsüli a bevitelt, korcsoportokra és nagyfogyasztókra bontva. Néhány tanulságos eredmény: a nitritbevitelnek az EFSA becslése szerint mintegy 17 százaléka származik adalékanyagból, a többi természetes forrásból és szennyeződésből; a nitrátnál az adalék részesedése csak 2 százalék körül van. A glutamátoknál viszont a sok ízfokozós terméket fogyasztók minden korcsoportban túlléphetik a megengedhető napi bevitelt.

Mi az ADI?

A megengedhető napi bevitel (Acceptable Daily Intake): az a testtömeg-kilogrammonkénti mennyiség, amelyet egy életen át naponta fogyasztva sem jelent érzékelhető kockázatot. Általában az állatkísérletekben ártalmatlannak talált legnagyobb dózis századrésze. Az E 950 (aceszulfám K) ADI-ja például az EFSA 2025-ös újraértékelése óta 15 mg/kg, ami egy 70 kilós felnőttnél napi 1050 mg-ot jelent. Bővebben: Élelmiszer-adalékok egészségügyi kockázatai.

Okozhatnak az adalékok allergiát?

Egyesek igen, ezért kötelező a jelölésük. A szulfitokat 10 mg/kg (illetve 10 mg/l) felett allergénként ki kell emelni. A tojásból készült E 1105 (lizozim) és a szójából készült lecitin szintén kiemelendő. Az aszpartám miatt a „fenilalanin-forrást tartalmaz” felirat kötelező, hat színezéknél pedig a „gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat” figyelmeztetés.

Miért nincs E-szám a friss zöldségen?

Mert az 1333/2008/EK rendelet 15. cikke szerint feldolgozatlan élelmiszerbe csak akkor kerülhet adalékanyag, ha a lista kifejezetten megengedi. Ilyen kivétel a gyümölcsök felületkezelése: a citrusfélék héján például viasz, a csemegeszőlőn kis mennyiségű kén-dioxid lehet. Erről külön cikkünk szól.

Kivontak már engedélyezett adalékanyagot?

Igen. A legismertebb az E 171 (titán-dioxid): az EFSA 2021-ben nem tartotta biztonságosnak, és 2022 óta élelmiszerben nem használható. Az adatbázisunkban a már nem engedélyezett anyagok is megtalálhatók, megjelölve. A szigorítás enyhébb formája a határérték-csökkentés: 2025. október 9-től a legtöbb húskészítménybe a korábbi 150 helyett legfeljebb 80 mg/kg nitrit adható.

Kerüljem a sok E-számot tartalmazó termékeket?

Az egyes adalékanyagok megengedett mennyiségben biztonságosak, de a NÉBIH tájékoztatója szerint az együttes hatásukat jelenleg nehéz megbecsülni, ezért a sok E-számot tartalmazó termékek vásárlásakor érdemes ezt szem előtt tartani. A sok E-szám ráadásul gyakran erősen feldolgozott termékre utal, amelynek a só-, cukor- és zsírtartalma is megérdemel egy pillantást.

Hol jelenthetem be, ha problémát tapasztalok?

Ha egy élelmiszerrel kapcsolatban élelmiszer-biztonsági problémát tapasztal (gyanús összetétel, hiányzó allergénjelölés, megtévesztő felirat), több helyen tehet bejelentést:

NKFH (Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság): 2025. január 1-jétől ez a hatóság felügyeli az élelmiszer-kereskedelemben az élelmiszer-minőséget és -biztonságot, így a boltban vásárolt termékekkel kapcsolatos bejelentés ide tartozik. A honlapján külön felület szolgál az élelmiszerekre és a vendéglátóhelyekre vonatkozó bejelentésekre; ingyenesen hívható száma: 06 80 310 020.
NÉBIH: a NÉBIH honlapján továbbra is szerepel az ingyenes zöld szám, 06-80/263-244.

Érdemes megőrizni a terméket, a csomagolást (rajta a tételszámmal és a minőségmegőrzési idővel) és a blokkot. A NÉBIH tájékoztatása szerint a bejelentő nevét és címét nem kötelező megadni, de névtelen bejelentést a hatóság nem köteles kivizsgálni.

Ha egy konkrét E-számról szeretne többet tudni, keresse meg az E-számok listájában, vagy másolja be a teljes összetevőlistát a címkeolvasóba.